"Tiem"

Mára rendszeresen használja a "Tiem" (enyém) birtoklást! Egyszer már mondta kb. 3-4 hete, de aztán többet nem hallottam, egészen az elmúlt hétvégéig. Egyre gyakrabban adja e szóval a tudtunkra, hogy bizony az az övé! :)
Ha valami nem ízlik, már nem egyszerűen csak "nem kell", vagy "rossz" vagy "nem jó", hanem kielégítő indoklást kapunk:
"Kakaó nem finom! Rossz ízű!"
"Rossz a kakaó?"
"Igen, nem cukkos!" (nem elég édes, de akkor is ezt mondja, ha kevés a kakaópor, és a szójatej nagyon előtör pfúúúj, persze ilyenkor korrigálok, eredmény:
"Hmmm Anya! Ez nagyon finom! Szeete!" :DDD

Bölcsis titkok:
"Bea bete... fáá tooka. Ement dodó bácsioz! Gyogyú!"
Az altatási szokásokra is kaptam rálátást:
"Csenge síí, me Bea eetűnt!"
"?"
"Bea csücsü Csenge, Csenge aszik. Bea etűnt, Csenge sír"
"!" (Hát kérem ,mindenki úgy csinálja, ahogy akarja! Itthon senki nem ül az ágyánál, de ha Bea Csengust választja e címre, ám legyen.... de akkor nincs ám pisi, telefon szünet á-á-á!) :D

Cs - ez kérem a Csenge betű! Ezt ma délelőtt sikerült velünk megosztania, egy általam is felismerhető "C" betű rajzolásával.

Számol is, (már jó ideje) bár egy kissé meglepő módon, ha alkalmam nyílik, felveszem, mert teljesen szabályosan, de visszafelé, vagy öttől...
"öt-hat-hét-nyóc-kijenc", és ezt tökéletesen elmondja visszafelé is... "kijenc-nyóc-hét-hat-öt"! Ha valamire rászámol, akkor "öt,hat, hét," és mondjuk ugrik a székről, vagy megkeres az ajtó mögött! Az egy-kettő-három csak erős győzködés árán hagyja el a száját. El tudja mondani utánam 1-10-ig, mégsem használja.... :S :D

Gyere Tavasz, gyere, gyere!!!!

Hátha ez segít!!!! :P

Gazdag Erzsi: Vendégvárás

Jöjj el hozzám hétfőn,
de ne gyere későn!
Jöjj el hozzám kedden!
Hadd nőjön a kedvem!

Jöjj el hozzám szerdán,
kopogtass a meggyfán!
Csütörtökön jönnél,
tán még itthon lelnél.

Pénteken a kedvem,
szétgurul a kertben.
Szombaton, barátom,
a világot járom.

Vasárnap, vasárnap
engemet is várnak.

Jön a tavasz, megy, a tél öreg mackó üldögél.

Kibújás bebújás ez a gondom sose más.
Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, hortyogok
Ha kibújok, jót eszem, ha bebújok, éhezem

Tölgyfa alatt róka ül, síppal, dobbal, egyedül
A sípjával rikkant, a dobjával dobbant.

Füzesi Magda: Tavasz

Ha elillan február,
zöldülni kezd a határ.
Madárdalra hajladozom,
a lábom is táncra áll.

Szivárványszín a ruhám,
bodzaág a furulyám,
ha dalomat elkezdem,
retek nő a kertekben.

Melegít a nap haja,
száz rügyszemmel néz a fa.
Hogyha egyet rikkantok,
kinyílnak a pitypangok.

Nyúlanyótól kedden
Hímes tojást vettem,
Puha bélelt kis kosárba
Szépen beletettem.

Melengeti napfény
Kikel nemsokára
Sárga pelyhes kiscsibém lesz
Szép Húsvét napjára.

Kicsit keresgéltem, és a számomra egyik legkedvesebb oldalon bizony találtam is! :) Kicsit besegítünk itthon a bölcsis néniknek a mackóssal és a nyúlanyóssal, a napsorolóval pedig megpróbálkozunk, hátha megérett már!

Majd megírom az eredményeket is.... :P

Krisztináéktól csent ötlet, kicsi változtatással.... :) (Köszi ;))

Beszélgetések! /Baleset!

"Csenge me bőcsie!"
"Ma már nem szívem, majd holnap!"
"Csenge me haza, aunni, csenge me bőcsie!"
"Így van! Alszunk, és megint jössz bölcsibe!" :)
"Csenge nem sí bőcsi, Csenge kátcik!"
"És miket játszottál?"
"Ááááá, nem! Pisí bőcsie, eszi, ámos, aszik!"

Hazafelé az autóban:

"Anya! Szene?"
"Rendben van! -megszólalnak almáék,- ez jó?"
"Igen, köszi! Most pásik szene!"
"Rendben!" :)
"Nem bóótba?"
"Nem, haza megyünk!"
"Jó!"

Délután megégette a tenyerét! (részletesen itt :()
"Esz fáj! Anya egíts!"
Rohanunk a fürdőben, hideg víz alá tartva a kezét:
"Most nem fáj, esz jó. Dideg jó, nem fászik!
Hogy minél hamarabb hazaérjünk, vizes zsepit szorongattattam Vele hazáig!
"Most nagyon rossz érzés lesz, szívem, égni fog, de sietünk, otthon bekenjük! Jó?"

"Jó, gósan, otton pekenni... Anya fááááj, nem fááááj ééééég! Gósan kógycer, Eccse gyógyutt, kógycer, ne ég! doktorNéni, Csenge, beteg!"

Díj!

A díj mottója:
Ezek a blogok szerfelett bájosak.
A blog íróinak az a céljuk,h barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik,a barátság elterjed,és több figyelmet kap a blogger.Amikor tovább adod,kérlek vedd figyelembe ezen elveket.

"...Csai-nak adnám tovább a díjat,mert blogjával mosolygóssá teszi napjainkat! :)"

Kata!
Nagyon szépen köszönöm, és ha nem haragszol meg, akkor képletesen Lánykámnak adom, hiszen a mosolyt ténylegesen Ő csalja az arcokra. Én csak rögzítem!
Meg kell mondjam, mérhetetlenül jól esik, hogy vannak még rajtunk, -cseppet sem elfogult :$- szülőkön kívül, akik értik, érzik eme mondatok kedvességét, viccességét! KÖSZI!

Végre süt!

Bizony, a mindenki által nagyon jól ismert, és közkedvelt mondóka oly módon hidegen hagyta egészen máig, hogy én biztos voltam benne, soha nem fog "kalácsot sütni"! Gondoltam nem tetszik Neki. Van ilyen! :) A "Töröm töröm a mákot", "Süssünk süssünk valamit" bezzeg érdekelt! :P
Erre ma délután, miközben Nagyi tapsoltatja, elkezdi: és az én hűtlen lányom, vígan kántálja Vele:
"Süti süti kajácsot
Anyának, Apának,
Kicsi Csenge managána"...(blabla)

Miért hálátlan, mert nem először, és gyanítom nem is utoljára játszotta el, hogy mással viszi el a pálmát, így volt ez a "Kicsi vagyok én" esetében is. (Azt akkortól kezdtem el tanítani, amikor már szépen ült, jó kis egyensúly gyakorlat volt) :P Persze nekem nem mutatott belőle soha semmit. Aztán kettesben hagytam a Nagyival, és arra jöttem vissza fél óra után: "Nézd, megtanítottam Csengének...." Jajajaja...khm-khm :D

Csenge humor ismét!

Azt hiszem lassan sorszámozni kell Őket!

Az élmény még friss:
Az előbb teregettünk, és természetesen az alsó szintet Csenge rakta tele.
"Ez bugyííí?"
"Igen édesem!"
"Szokni!"
"Így van!"
"Ez kukis bugyi!"
Kinek jutna eszébe egy alsónadrágra ezt mondani??? Hogy mennyire imádom a lányom dumáját, azt leírni nem lehet! Kész vagyok! :D

Ezt pedig csak azért, mert ez a blog olyan képtelen! :P

Azért nem hanyagoltuk el a mondókázást sem:

Gyurmázás közben az egyik legnagyobb kedvenc, hiszen a mondóka végére kész is a perec! :)
Gyerekek, gyerekek,
szeretik a perecet.
Sósat, sósat, jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz,
Aki nem vesz éhes lesz!

Nagyon szereti az utóbbi időben, és általában önmagától egyedül szokta előadni
"Tete baba tete
szeszed ú le!
........" A pontok számára szavakat jelentenek, de a billentyűzet nem lenne elég, hogy leírjam... :D Édes!

Ma délután Nagyival pedig az én régi rém álmomat mondogatta:
Répa, retek, mogyoró
Korán reggel ritkán rikkant a rigó!

A bölcsiből pedig ezzel jött haza a minap:
"Bú bú öld ág
öld elecs
kapu kapu!"
Persze hiányos, de már nem igényel szótárt! :)

Ó és kezd felnőni:
A cicakaki pénteken már tatony volt!: ( Hiába tényleg nagyon beteg... és rettenetesen folyik az orra!

Anya gyogyó!

Persze nem a szó szoros értelmében, bár néha úgy is belefér! :D

A hét témája a dodó néni volt, hiszen múlt héten beteg volt, (meg mától megint) és ugye voltunk doktor néninél, aki pénteken kijelentette: Csenge egészséges vagy, meggyógyultál, mehetsz bölcsibe!

Mai, és tegnap játék:
"Anya beteg!" (Közben a nyakában lévő övvel, szalaggal, akármivel, bármivel, komoly arccal hallgatja a hasamat, karomat, arcomat :D.
"Beteg vagyok doktor néni?"
"Igen! Tesszék, kógycer!" (gyógyszer)
"Köszönöm szépen! És ettől majd meggyógyulok?"
"Igen!"
"Az jó!"
A játékot megunva, végigsimít az arcomon, és megjegyzi:
"Na Anya máj nem beteg, Anya gyogyó!" (gyógyult)

Kösz! :DDDDD

Mellesleg haladunk, mire választania kell tényleg szépen sorra megyünk a szakmákon. A fodrászt és az orvost már kipipálhatjuk! ;) Itt akár meg is állhatna! :D

Figyelj, mert csal!

Pénteken mentünk vissza a dokihoz, hogy áldását adja a hétfői bölcsire!

Hivatalosan 08:00-10:30-ig tart a rendelése, így 07:45-re odamentünk, és 3. ak voltunk! :P Már volt előttünk egy testvér pár (lányok), és egy kissrác. Kb. 10 év körüliek!
Csenge az első pillanattól érdeklődve fordult feléjük, mit csinálnak, hogyan csinálják, stb. ... persze tudom én, hogy egy ilyen kis kíváncsi teremtés nagyon zavarba ejtő módon viselkedik, de a nagy gyerekeken azért ledöbbentem! Valahogy olyan kerge módon viselkedtek, rajtam nevetgéltek, (szemüveg) Csenge beszédén, stb...
Csenge: Szia! Szabó Csenge!
Nagyobbik leányzó: Anyaaaaaaa! Mit akar a baba????
Anyuka: Megmondta a nevét, mutatkozz be Te is!
NL: Én nem!

Kb. ebben a szellemben folytatódott a hangulat! :S
Csengusom elkérte a könyvet, amit vittünk magunkkal! (Bogyó és Babóca világot lát) Odavitte a kisebbik leányzóhoz, és meg szerette volna Neki mutatni, de a kislány mindig úgy fordult, hogy háttal legyen Csengének! De Csenge nem csüggedt! Leült a székre, ölbe vette a könyvet, és elkezdte "felolvasni" a nagyoknak!
Megmutatta ujjal Babócát, aki kacika, és Bogyót, aki csigfiú!
És láss csodát, a nagyok elkezdtek érdeklődni! Sőt, Csengével beszélgetni! Minden oldalon megkérdezték, hogy melyiket hogy hívják. (Persze Bogyó minden oldalon nagyon vicces volt, és hangos hahota kísérte, ahányszor kimondta!) :) De nem kell áám félteni Ricsajt, mert a következő oldalon, ahol rámutattak Bogyóra, lánykám kijelentette: Csigafiú! :D :D :D
Itt veszítette varázsát a könyv, és Csenge!
Ami viszont feltűnt, hogy egész érthetően és szépen elmesélte a történetet! :) Nagyon büszke voltam Rá!
Tudom én, hogy lesz egy kritikus korszak az Ő életében is, amikor valószínű ciki lesz egy kisebbel játszani, de remélem azért kordában fogom tudni tartani. (Esetleg egy kistesóval ,aki akkor lesz még icipici! ;))

Nagyon tudja manipulálni az embereket. És nem csak a felnőtteket. Nagyon ügyes! :)

Csenge humor!

Délutáni idill: Én a mosogatónál a szokásos "kedvenc" elfoglaltságomnak teszek eleget, eközben lánykám épp egy kis vizet kuncsorog ki Apától, mert Ő bizony most felmos. :P
Apa megkérdez, hogy hozza a papucsomat? Mert ugye pillanatokon belül el fog ázni a ház kb. a földszintig! Miközben nemet intettem, megkértem, hogy a kisasszony szandiját viszont kihozhatná. :) Meg is tette, és miután ráadta, Csengus megállapította, "Apa papucs!" Mondanom sem kell, nem kicsit kuncogtunk... Persze értettük, hogy mit szeretett volna mondani, de már kicsit zavaró, hogy enyire haragba van az igékkel. :O ("Apa is egye fel a papucsot!")

Este, mielőtt Apa elment volna itthonról, fodrászkodtak... persze én sem maradhattam ki, és miközben "szárította" a hajam, megjegyezte, hogy "Nem fáj!" Mondtam Neki, hogy persze, hogy nem fáj! Erre a kis árulkodós: "Apa fáj!" "Apának fáj?" "Igen!" Hát, látod, Apa már csak ilyen kényes! :$ és mielőtt bármelyikünk bármit mondhatott volna, kisasszony felkuncogott... szerintem értette a poént! :)