.png)
Az élmény még friss:
Az előbb teregettünk, és természetesen az alsó szintet Csenge rakta tele.
"Ez bugyííí?"
"Igen édesem!"
"Szokni!"
"Így van!"
"Ez kukis bugyi!"
Kinek jutna eszébe egy alsónadrágra ezt mondani??? Hogy mennyire imádom a lányom dumáját, azt leírni nem lehet! Kész vagyok! :D
Ezt pedig csak azért, mert ez a blog olyan képtelen! :P
1 megjegyzés:
Húúú,igen,a dinnye!hát arra is nagyon vágyom már a kórház óta szintén,mikor a barinőm említette,azóta kívánom. na meg a csöves kukoricát!!!! azért is megdöglök! :) csak mindent nem tudok leírni,mert estig se végeznék a levéllel.de majd ha naprakész leszek végre (mert már 22+4 vagyok),akkor jobban belemegyek a részletekbe.
Annyira szép kislányod van,gratulálok!és elárulom,h az aranyköpéseit a férjem is olvassa,olyan tündériek!!!
puszi
Megjegyzés küldése