Kis elefánt? ;)

Tegnap hazafelé a kocsiban:

Egy ajándékba kapott kis kosarat szorongat, miközben:
Anya! Ez Csengéé?
Igen, a tied!
Aha! Csengéé! Anya, Csenge nem túúd.
? Mit kicsim?
Ezt, nem túúd Csenge! :( (És közben nagyon szomorúan néz rám!)
Annak az a neve, hogy kosár!
Aha, koszá! Csenge efeetette! :D Kék koszá!
Igen, szívem, kék színű! És milyen színű a füle?
Azt Csenge efeetette! :D
Rózsaszín!
Áha!

Kisebb műsorok utáni megszokott, és mindenkit megmosolyogtató párbeszéd:
Na! Anya, Csenge máj nem sí!!!
Hát Cicám eddig sem sírtál! :S
Igen, Csenge hisztiszik! :$ Máj nem hisztiz Csenge! Jó?
Hát az nagyon jó!

Újat tanított!

Ezt tanította nekünk ma a Kislányom:
Nyuszi fülét hegyezi, (kezeinkkel nyuszifület csinálva a fejünk felett)
Nagy bajuszát pederi. (Bajuszunkat pederjük)
Répát eszik: ropp-ropp-ropp, (répába harapást, majd rágást imitálunk)
Nagyot ugrik: hopp-hopp-hopp!(no comment... tessék az alattunk lakókat kérdezni.... :P)

Az Ő szájából valahogy így hangzott:
"Uszi füjét ejezi,
Na ajszu dedeeeei.
Épát eszik opp-opp-opp,
Naot ugjik hopp-hopp-hopp!"
A második sor (szerencsére a google a barátom) kivételével nem igényelt nagy magyarázatot. :))) Majd szétestem a nagyképűségtől és a büszkeségtől... :P

(Kata és Tommy után szabadon már betanulás alatt van a "Bal-jobb, bal-jobb mennek a majmok..." :D)

Imádom, ahogy beszél: Süti süti kalácsot:

A vége: ".... kicsi Csenge magának!" :)