2009. január 23., péntek

A család, és valami egészen más

De kezdjük a számunkra mosolyfakasztó résszel:
Keianu, Keiapu, Szoi, / Keriék
Piku bácsi, Beeebi / Keresztszüleim

Sajnos a 2-3 éves korhoz hozzátartozik a félelemmel való találkozás is. Általában a gyerekek a sötétségtől félnek, mégpedig attól, hogy amit nem látnak, az nincs is ott, illetve lehet ott más, amit nem ismernek. Tudtam meg, az Anya, taníts engem erre vonatkozó részéből.
Egyelőre Csenge a sötéttől nem fél egyáltalán, de minden mástól igen :S! Minden ok nélkül rohan át a szobájából fényes nappal, hogy:
"Eccse fé!" vagy "Eccse fész!" A főgonosz egyelőre számára az Árnyék! "Eccse fész Ányé! Eccse nem fé ányé! Ho?? Ho ányé???" Azt viseli a legkevésbé, ha az árnyéka a háta mögé kerül, ilyenkor inkább tolat... :S


Úgy érzem, mostanra elmondhatom, hogy Csenge beszél! Ha nem is mindig tisztán, de mindenképpen egyértelműen elmondja, amit szeretne. (A mindennapjainkat nagyon megszépítve, és nem kicsit leegyszerűsítve.) A halandzsa már teljesen lekorlátozódott a mondókákra, dalokra.

Nincsenek megjegyzések:

 

blogger templates | Make Money Online